Üdvözlöm honlapomon!
ETI vizsgás,képzett gyógymasszőr vagyok ezért Ön többféle masszázs technika közül választhat: Gyógymasszázs, frissítő masszázs, svéd masszázs, cellulítisz masszázs, sport masszázs, relax masszázs, luxus masszázs, talp masszázs stb.
Gyógymasszőr Budapest XV. kerületben, igényes, csendes helyen (a IV, XIII, XIV és XVI -ik kerületek közelében).
Ezekben a kerületekben házhoz is megyek igény szerint. Halk zenével várom masszázs szalonomban minden kedves felfrissülni, gyógyulni vágyó vendégemet!
Vállalok:
Nyak masszázs, hát masszírozás, derékfájás megszüntetését, térdmasszázs, csípőmasszázs, vállfájdalmak kimasszírozása, becsípődések és egyéb ízületek masszázsát, végtagok zsibbadásának masszírozását, kimozgatását. Ezen kívül: irodai dolgozók frissítő masszázsa, ülő és álló munkát, fizikai munkát végző emberek masszírozását. Fiatalokat és nyugdíjasokat is szeretettel várok, akik csak frissítő masszázsra vágynak, lazulni szeretnének, vagy esetleg izom eredetű fejfájással, nyak görcsösséggel, merevséggel, hátfájástól, derékfájástól, végtagfeszességtől szenvednek. Svédmasszázs, luxus masszázs, pihentető, frissítő masszázst, sportolóknak sportmasszást, gyúrást is vállalok. Szakszerű gyógymasszőri szolgáltatás!
A hétköznapokon kívül a dolgozók és kevesebb szabadidővel rendelkező emberek szombaton is igénybe vehetik a masszőri segítséget!
Ingyenes parkolási lehetőség!
BEJELENTKEZÉS AZ ALÁBBI TELEFONSZÁMON:
06-20-9973-983
AZ AKTUÁLIS ÁRAKAT A masszor-tomi.hu WEBOLDALON TALÁLJA!
A masszázs egészségjavító hatását az emberiség az ősidők óta ismeri. Európában és Ázsiában is több ezer éves múltra tekint vissza a masszázs irodalma. Pehr Henrik Ling svéd vívómester (1776–1839) rendszerezte a fogásokat, és a masszázst tornagyakorlatokkal kombinálta. Foglalkozott a masszázs hatásaival és javallataival is. Ling volt aki Stockholmban 1813-ban megalapította a központi Gyógytorna és Masszázsintézetet („Zentralinstitut für Heilgymnastik und Massage“). Ebben az összefüggésben érdekes megjegyezni, hogy a svédmasszázst az amerikai importjával sajnálatos módon a klubokban honosodott meg, ezzel nagyot vesztve morális értékéből. Ez az oka annak, hogy a 20.-ik századi Európában kerülik a svédmasszázs megnevezést. Komoly intézmények szívesebben csak a "klasszikus masszázs" megnevezést használják. 1867-ben a holland Mezger adott ki egy összefoglaló munkát az addigi tapasztalatokról és tőle ered a svédmasszázs elnevezés. A masszázs élettani hatásainak alapjait több neves orvos is vizsgálta. A svédmassszázs fogásait egy berlini ortopédus Albert Hoffa (1859–1907) a 19. század végén fejlesztette a ma ismert formára. A mozgásszervi panaszokra kifejlesztett fogásokat passzív izületi kimozgatásokkal kombinálta. A masszázs fejlődése elvezetett a gyógymasszázs különböző fajtáihoz: mint a szegmentmasszázs (Henry Head), a kötőszöveti masszázs. (Prof. Kohlrausch Elisabeth Dicke-kel (Physiotherapeut) (1884–1952) végzett kísérleteiben rájött a neuroszegmentális kölcsönhatásra.) Egyidőben Dr. Paul Vogler kifejlesztette a kolonmasszázst és a csonthártyamasszázst. 1928-ban a párizsi orvosi világkongresszuson a dán származású Dr. Emil Vodder bemutatta a kézi nyirokmasszázst, (manuális Lymphdrainage) amit feleségével fejlesztett ki. A klasszikus masszázs mellet ma ez a leghasználtabb gyógymasszázs. A svédmasszázs alapjain nyugszik az irodai masszázs is, amelyet azonban ruhán keresztül végeznek. Ma Európában a masszázs és a reflexterápiának számító kötőszöveti és szegmentmasszázs a masszőr és fizioterapeuta-kiképzés szerves része. Több országban a nyirokmasszázs is az alapkiképzés eleme. A masszőrök és a fizioterapeuták mesterségét szigorú törvények védik.
A masszírozás minden kétséget kizáróan a legrégibb kezelési módok közé tartozik. Ösztönös művelet, melyet őseink is alkalmaztak a testi fájdalmaik megszüntetésére simogató, nyomkodó mozdulatokkal. Az emberiség gyógyító eljárásainak egyik legősibb módja a masszázs. A masszázs mechanikai tevékenység, része a mechanoterápiának. A test szöveteinek kézzel történő megdolgozása. A test felületén meghatározott fogásokkal, a fogások meghatározott sorrendjében, kezelési céllal alkalmazott mechanikai inger, melyre a kialakuló válaszreakció a fizikális gyógyhatás. Ezt a módszeres, rendezett, adagolt erejű fogássorozatot csakis képzett masszőr, gyógymasszőr végezheti! A masszázs mint természetes energiát felhasználó eljárás, a fizioterápia része, ezen belül a mechanoterápia passzív ága, míg az aktív mechanoterápia a gyógytorna.
Fizioterápia (phisiotherapia): az a gyógymód amely a természet energiáit alkalmazza a gyógyításhoz. A fizioterápia gyűjtőnév, ami magába foglalja a természeti energiákkal végzett gyógymódokat, amelyek a következők: elektroterápia , fototerápia , hidroteápia, mechanoterápia, inhaláció, klímaterápia és diéta. A fizioterápiás kezeléseket legtöbb esetben kombinálva alkalmazzák, ezzel a különböző terápiás hatások eggyüttesen fejtik ki jótékony hatásukat. Napjainkban igen nagy jelentősége van a mechanoterápiának. Az egyre szaporodó közlekedési balesetek, a civilizációval együtt járó mozgásszegény életmód, a mozgásszervi betegségeknek az életkor előrehaladásával történő szaporodása magukkal vonják a mozgás, torna és masszázs iránti igényt. A mozgásszervi panaszok komplex kezelése iránti igény előtérbe helyezte a fizioterápiát. Erre az a magyarázat, hogy a beavatkozások helyileg, a megbetegedett testrészen fejtik ki a hatásukat, mellék- és utóhatást nem okoznak, szemben a gyógyszeres kezeléssel, amely többnyire általános hatást fejt ki.
A masszázs nagyon sokrétű. Alkalmazható egészséges embereken frissítő, kondícionáló céllal, a hiányos testmozgáspótlására, a sportolóknál a sporttevékenység előkészítésére, fokozására és a beteg embereknél gyógyításra. A gyógyításra való alkalmazása a legkülönbözőbb betegségeknél történhet, leggyakrabban azonban a mozgásszervi betegek kezelésénél alkalmazzuk. Ahhoz ,hogy egy masszőr jó eredménnyel, hatásosan és pontosan dolgozzon, széles körű elméleti és gyakorlati képzettséggel kell rendelkeznie. Ismernie kell az egyes betegségek legfontosabb jellemzőit, tudnia kell az alkalmazott fogások milyen hatást váltanak ki a szervezetből. Ezért nem mindegy , hogy milyen masszőrhöz, vagyis jobban mondva gyógymasszőrhöz kerül az ember, mert a két szó között hatalmas különbség van , mivel masszőrnek már az is hívhatja magát aki kb 2 hétvégés tanfolyamon elsajátítja (ha egyáltalán el lehet) a svéd masszázs alapfogásait és a végén kap egy oklevelet. Egy gyógymasszőr képzés alatt viszont komoly elméleti tudásra, köztük: Anatómia, bőrgyógyászat, fizikoterápia, reumatológia, ortopédia, belgyógyászat, traumatológia, neurológia, stb...természetesen nem orvosi ,de elég komoly szinten tesznek szert. Ezeket a tárgyakat nekem orvosok tanították. A gyógymasszőrök gyakorlati tanulmányaiba tartozó dolgok: masszázs, ízületek kimozgatása (passzív gyógytorna), hydro-és balneoterápiás kezelések pl: iszappakolás, szénsavfürdő kezelés, tangentor kezelés stb... ezeken kívül a vízből mentés vizsgát is el kell sajátítani. Itt kell hozzátennem, hogy egy gyógymasszőr a képzés végén nem oklevelet hanem OKJ-s bizonyítványt kap. Én mind a két fajta képzésen részt vettem, így mondhatom hatalmas különbség van a két képzés között! Elsőként az oklevélt adó frissítő masszázs tanfolyamon vettem részt, de én ezt a tudást kevésnek éreztem, ezért kis dővel utána elvégeztem a gyógymasszőri képzést is a ETI-n, ahol ma Magyarországon a legelismertebb gyógymasszőri képzését nyújtják. Ezt a kis kitérőt csak azért tettem mert mint sok más szakma, így a masszázs szakma is nagyon felhígult és nem tudhatjuk, hogy bizonyos "masszőröknél" a masszőr szó mit és milyen szolgáltatást takar. Ezért fontos tudakozódni egy új masszőr kiválasztásánál a szakmai képzettségről és hogy milyen szolgáltatásra számíthatunk, nehogy meglepetés érjen!
Masszírozás céljára különböző gépek is alkalmazhatók, azonban a gépi kezelés nem egyenértékű a masszőr kézi fogásaival.
Masszázs felosztása a kezelés célja szerint: -Frissítő, kondícionáló, higiénés masszázs: Egészséges embereken végzett kezelési eljárás. Hatásában és céljában megegyezik a sportmasszázzsal, a vérkeringést fokozza a fáradságérzetet csökkenti. -Sportmasszázs: A teljesítmény fokozására, fáradtság regenerálására és sérülések utáni rehabilitációra alkalmazzák. -Gyógy-,vagy orvosi masszázs: Orvos utasítására, gyógyító céllal történő, kezelés vagy kezelések sorozata melyet egyéb fizioterápiás kezelésekkel kombinálhatnak.Felosztása:helyi terápia svéd masszázs, reflex-zóna masszázs : szegment-, kötőszöveti- és csonthártya masszázs. -Diagnosztikus masszázs: Célja nem a kezelés, hanem a beteg állapotának felmérése. Általában orvosok végzik, de gyakorlott masszőrök is eredményesen alkalmazzák.
Masszázsnak nevezzük a test szöveteinek kézzel vagy géppel történő meg dolgozását.
Ősi gyógyító, szépítő, fájdalomcsillapító eljárás. Az arcmasszázs a múlt szá zad végétől
különült el és vált önálló masszázsfajtává.
Sport masszázs célja a sportolók erőnlétének fokozása, az izmok erősítésére, a fáradtság csökkentése.
A gyógymasszázs svédmasszázs-fogásokon alapul, alkalmazása kettős.
Célja egyrészt a hétköznapi életből fakadó izomfájdalmak kezelése. Ennek okozója lehet a helytelen testtartás, az egész napos görnyedt ülés vagy éppen az egész napos rohangálás. De a stressz okozta fájdalmas izomcsomók kezelését is idesorolhatjuk. Az eredmény: felszabadultabb test, hatékonyabb munkavégzés, örömtelibb magánélet.
Másik tipikus alkalmazási területe a balesetek, sérülések utáni rehabilitáció. A legyengült izmok, a korlátozott mozgással bíró izületek gondozása nagyban hozzájárulhat a teljes felépüléshez, segíti a gyógyulást.
-Elsősorban az izomzat erejének, anyagcseréjének,rugalmasságának fokozására.
-Mozgásszervi betegségek kezelésére.
-Degeneratív elváltozások kezelésére, amelynél az izomzat erejét növelni kell.
-Fájdalmas myalgiák, görcsök csomók kezelésére.
-Ödémák felszívódásának kezelésére.
-Vérkeringési zavaroknál.
-Egészség és Közérzet javításra.
-Mozgásszervi betegségek kezelésére.
-Hátfájás, derékfájás, fejfájás, nyakfájás kezelése.
-Izomfájdalmak, izomsorvadások kezelése
-Izomcsomók, izomfeszülés, izomgörcsök oldása
-Balesetek utáni rehabilitáció, csonttörések utókezelése
-Bénulások kezelése
-Ízületi mozgásbeszűkülés oldása
-Keringés javítása, vérbőség fokozás
-Mozgásszegény életmód pótlására
-Kondicionálásra, izomlazításra, izomerősítés
-Sport tevékenységek teljesítményfokozására
-Sport sérülések utókezelése
-Narancsbőr kezelésére (cellulitisz masszázs)
-Stressz oldására, nyugtatására, alvászavar kezelésére
-Hátfájás kezelése, megszüntetése A masszázs indikációk vagyis javallatok többsége mozgásszervi megbetegedések kezelésére irányul, de traumatológiai és neurológiai betegségek esetén is jó hatással alkalmazható. Vagy frissítésre, közérzet javításra, nyugtatásra, relaxálásra is kiváló kezelés a masszázs.
Lúdtalp masszázs kezelése
A lúdtalp kialakulása, láb anatómia:
A boltozatos szerkezet a láb csontos stabilitásának alapja. A láb normális esetben három ponton támaszkodik a talajon: a sarokcsonton, az I. és az V. lábközépcsont fejecsein. Az I. és az V. lábközépcsont fejecse között húzódik a haránt boltozat. Az I. lábközépcsont fejecse és a sarokcsont között a belső-, az V. lábközépcsont fejecse és a sarokcsont között a külső hosszanti boltozat. A boltozatok szerkezetét főként szalagok és részben az izmok is stabilizálják. A láb boltozatai serdülőkorra alakulnak ki véglegesen. A láb szerkezetének így a lúdtalp kialakulásában az örökletes tényezők mellett a lábra ható erőknek (testsúlynak , izomerőnek) is nagyon nagy szerepe van.
A lúdtalp kialakulhat:
Ha a láb boltozatos szerkezete megváltozik, romlik a láb statikája a normál statikai helyzetben terhelés alá nem kerülő felszínek is terhelődnek illetve az erőhatások irányának megváltozása következtében a láb egyes részei kórosan túlterhelődnek. A lábboltozatok megváltozása miatt a láb izmainak helyzete és a láb csontjain tapadó inak lefutása is megváltozik. Az egész alsó végtag statikája, a boka-, a térd- és a csípőízületet is beleértve romlik, az alsó végtagok és a medence illetve az ágyéki gerincszakasz egymáshoz viszonyított helyzete is megváltozik, és az ízületek és izmok rendellenes helyzete az ízületek, izmok, szalagok túlterhelődéséhez vezethet, így a lúdtalp egyéb panaszokat és fájdalmakat okoz.
A járás mechanizmusa
A járás során az egyik alsó végtagon, a támasztólábon (támasztó fázis) nyugszik a törzs, míg a másik végtagot, a lengőlábat (lengő fázis) előrelendítjük. Kettős támasztási szakasznak hívjuk azt a pillanatot, amikor a hátul lévő lábat még nem emeltük fel, de az előrenyújtott lengőláb már elérte a talajt.
A támasztó fázis a saroknak a talajra helyezésével kezdődik, és ugyanazon láb öregujjának felemelésével végződik. Ebből következik, hogy a lendítő fázis az öregujj felemelésétől ugyanazon láb sarkának a lehelyezéséig tart. A kétlábas támasztó fázis a lengőláb sarkának a talajra helyezésével kezdődik, és az ellen oldali támasztóláb öregujjának felemelésével végződik. A kétlábú támasztó fázis hossza a járás sebességétől függ. Minél lassúbb a járás, annál hosszabb a kétlábas támasztó fázis. Futásnál hiányzik ez a szakasz, sőt gyors futásnál két támasztó fázist rövid lebegő fázis választ el egymástól.
A támasztó fázis 3 szakaszra osztható. Az első szakasz a sarok talajra helyezésével kezdődik, és az öregujjpárna lehelyezéséig tart (12 %), a második szakaszban az egész talp a talajon van (40 %), míg a harmadik szakasz a leghosszabb, amely a sarok felemelésétől az öregujj felemeléséig tart (48 %).
A lábat kb. 3-6 fokban kifelé rotált helyzetben helyezzük a talajra. A lábszár a lábhoz viszonyítva előrehajlik , miközben a test súlypontja a támasztó oldalra dől, és előrehalad. A támasztóláb felemelésekor először a sarok, majd a láb középsíkbeli íve és végül az öregujj hagyja el a talajt.